Múzsák és Csinszkák

Olvastam egy könyvet Csinszkáról, ami megpróbálja javítani az általánosan elfogadott képet róla. Az író végre a nőt, az embert, a személyiséget próbálja megfogni benne és nem az Ady emlékéhez hűtlen özvegyet. Nem is tudtam, hogy rajzolt. Azt tudtam, hogy verseket írt, de fogalmam se volt, hogy a rajzolással is próbálkozott. Egész ügyes volt egyébként. A múzsáknak mindig szomorú sors jut. A költőre, aki Csinszka szemeibe nézett, mindig emlékezni fognak, a festőre, aki annyi gyönyörű képet festett róla szintén, de a Csinszka név mögött megbújó asszonyra, az emberre, akinek ez a kivételes és keserű sors jutott ugyan ki emlékszik néhány lázasan igyekvő irodalmáron kívül. A nevét mindenki tudja, de azt, hogy ki volt, hogyan élt, senki. A múzsák dolga az, hogy alkotásra inspiráljanak, az ilyen nők nem tesznek semmi különöset, csak élnek, léteznek és hatással vannak másokra, többnyire férfiakra. Ki törődik egy múzsa vágyaival, álmaival, kudarcba fulladt önmegvalósítási törekvéseivel, szomorúságával? Egy múzsa csak múzsa, ne akarjon költő, író, festő lenni, ne akarjon semmit létrehozni, az a férfiak dolga. Egy olyan sziporkázóan intelligens, tehetséges és érzéki nő számára, mint Csinszka valódi börtön lehetett a múzsa lét. Nem volt elég üres, egyszerű és unalmas és ebben rejlik a tragikussága. Egy szép és buta nő mindig többre viszi az életben, mert a maga egyszerű keretei között sokkal könnyebben boldogul, de az intelligencia mindig veszedelmes. Mindig mosolyra késztet, hogy félnek a férfiak az intelligens nőktől. Egy nő lehet szép, kedves, vagy buta és csúnya, de ha esze van, az mindennél rosszabb, ezt nem tudják neki megbocsátani. A középkorban az okos nőket megégették a máglyán, ma ennél körmönfontabb kegyetlenséggel bánnak el velük. Sajnálom Csinszkát, a sors miatt, ami neki jutott, és azzal vigasztalom magam, hogy azért biztos volt néhány boldog pillanata, abban a csodaszép  kertben a virágok és fák között. Néhány egyszerű, fesztelen és boldog pillanat, amikor önmaga lehetett és nem mások múzsája.