Henry James – A csavar fordul egyet

Mindig csodálkozással töltött el, micsoda találó címet adott Henry James ennek az itthon nem olyan híres kisregényének, mely munkái közül talán az egyetlen, amely a gótikus tematikába sorolható. Csakhogy a csavar, a történet csavarja valójában nem csupán egyet fordul, hanem ha jól számolom legalább kettőt, de lehet hogy a nálamnál szemfülesebb olvasó még ennél is többet találna. Emlékszem milyen borzadással töltött el ennek a kisregénynek az olvasása, mikor először a kezembe került, s ugyanakkor képtelen voltam letenni, egyvégtére elolvastam az egészet. Bár nem túl nagy terjedelmű szövegről van szó, velem mégis ritkán esik meg, hogy egy könyvet az elejétől a végéig azon melegében elolvassak. Mindenesetre nagy hatással volt rám és nemrég vissza is tértem hozzá. Igaz közben a mindennapok pedagógiai gyakorlata, mókuskereke miatt teljesen más megvilágításba került számomra a szöveg, s más jelentésárnyalatokkal is gazdagodott. Az elbeszélés női főszereplője szemszögéből ismerjük meg a történetet, akit munkaadója – akibe a hölgy szerelmes – vidéki birtokára fogad fel nevelőnőnek két kiskorú gyámja mellé. A nevelőnő eleinte rajongással csügg kis védencein, majd bizonyos természetfölötti jelenségek hatására lassan ellenük fordul. Igazából nem tisztem lelőni a poént, vagy elmesélni a történet csattanóját, amit ezerféleképpen lehet értelmezni, ezért inkább csupán arra szorítkozom, hogy belőlem mit váltott ki a szöveg. Eleinte izgalmasnak éreztem, főleg a „kísértetek” izgattak, de ahogy az ember halad előre a szövegben, ami azért számtalan helyen ad okot a gondolkodásra, a különböző értelmezésekre, egyre inkább úgy éreztem, s ma is azt gondolom, hogy a hagyományos értelmezésekkel szemben – melyekben egyszerű őrültként intézik el a főszereplő hölgyet – én inkább hajlok a rejtett, elfojtott szexuális vágyak ilyentén kivetítésére. Mindenesetre, ami számomra gyanús és mindenképpen érdekes az a nevelőnő és a kis Miles viszonya. Az elbeszélésben szereplő gyermekek mindenesetre mindazt magukénak mondhatják, amivel az ember pedagógusként a való életben is találkozhat – s emiatt még ijesztőbbnek érezhet – hogy tényleg léteznek olyan gyermekek, akik kiskorúk ellenére, értelmi képességeiktől függően manipulatívak, bár gonosznak nem nevezném őket, de van hogy egy gyerek ijesztően érettnek bizonyul, s emiatt „romlottnak” tűnhet.  Az ilyen gyermekek együttesen képviselnek valami fokozott ártatlanságot és valami mély bölcsességet, ami mindig nagyon ijesztő tud lenni és zavarba tudja hozni a pedagógust. Az elbeszélés Miles-át mindenesetre én úgy képzelem el, mint egykori főbérlőm kisfiát, aki ma is magam előtt látok. A kis Henry harisnyában, hosszú, bő ujjú ingében (ugyanis balettozott) áll a napfényben a kertre nyíló ajtó küszöbén, világosbarna haja kicsit hosszabb a kelleténél, áttetsző kékesszürke szemei, tökéletesen szabályos arcocskája, fitos kis orra felém néz, mosolyog – de szemei ijesztően komolyak, kifürkészhetetlenek. Azóta sem láttam szebb, s érdekesebb gyermeket nála, s ezért Miles-t mindig ilyennek képzelem el, mint ezt az emlékeimben őrzött angol kisfiút, akivel sokat kellett foglalkoznunk, s akinél furcsább gyermekkel azóta sem találkoztam. S talán emiatt, mert olyan élesen látom magam előtt a ballett ruhás Henry-t, s Miles-t ilyennek képzelem el képtelen vagyok távolságot tartani ezzel a szöveggel, mert olyan nagyon bele tudom magam élni, ha nem is teljesen a főszereplő helyébe. De talán az ilyen szövegeknek, melyek ilyen nagy hatással vannak ránk, ki tudja miért, nincs is más dolguk mint elhitetni velünk, hogy ilyesmi a valóságban is megtörténhet. Talán csak azokat a szövegeket tudjuk valójában megérteni, melyek közel állnak a szívünkhöz, s általános érvényű igazságaikat, kinyilatkozásaikat magunkra tudjuk vonatkoztatni. Mindenesetre bátran ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, aki szeret gondolkozni, s szeret játszani, aki hajlandó a regény nyújtotta értelmezési lehetőségeket egyenként felfedezni.

                                                                
                                                              Henry James fiatalon

                                                        Kép egy korai filmadaptációból

A kisregény a következő linken olvasható: Henry James - A csavar fordul egyet