Szergej Rachmanyinov - Cisz-Moll Prelűd
Ha az ember egy komolyzenésszel él együtt óhatatlanul is hatással van rá, alakítja, formálja a zenei ízlését. Korábban sosem hallgattam Rachmanyinovot, de mostanában egyre többet hallgatom. Emlékszem amikor először szóba került, nekem is ezt a furcsa legendát mesélték el, ami ehhez a darabhoz köthető, s persze azonnal felkeltették az érdeklődésemet. Szinte láttam magam előtt az élve eltemetett férfit, ahogy kapkod a levegő után mélyen a föld alatt. Annyira megrázott, amikor először meghallgattuk, hogy elszorult a torkom, és majdnem elsírtam magam, holott mindig bizonyos távolsággal hallgatok komolyzenét, és kevés darab tud igazán megérinteni.A kevesek egyike ez a Prelude lett. Szép és sötét, mint egy Poe novella.
"1892-ben megírta a Fantázia
darabokat, amelynek cisz-moll prelűdje óriási sikert aratott. Ez
volt az a mű, melyet minden későbbi fellépésén is elő kellett adnia. A mű a
legenda szerint Rachmaninov egyik rémálma alapján íródott, amelyben a szerző
azt álmodta meg, hogy élve eltemetik. A darab során végig lehet követni a
temetés és a szenvedés pillanatait. Az első három hang jelképezheti a szegek
koporsóba ütését, az elhalkuló, elhaló befejezés pedig a levegő elfogyását."
Megjegyzések
Megjegyzés küldése