Maria Janion - A vámpír

Bár nem szokásom, most mégis egy elméleti művet, ahogy szerzője nevezi "szimbolikus biográfiát" és vámpírikus irodalmi antológiát ajánlok, melyet én még annak idején az utolsó egyetemi jegyzetbónomból vásároltam, lévén más érdemleges műre nem találtam az amúgy sem túl gazdag kínálatban. Akkor nem tudtam semmit sem a szerzőről, sem a vámpírikus irodalomról, s mivel mindez hét-nyolc(?)vagy több éve volt immár, akkoriban nem is volt ez a téma az irodalmi köztudatban. Szó szerint a kutya sem foglalkozott vele, s én is csak azért vettem meg, mert tetszett a könyv borítója. Sokkal jobban lefoglalt akkoriban a dekonstrukció, a mágikus realista elméletek, és később a posztkolonializmus, amiket aztán sikerült a végén összetákolnom egy gigantikus, de használható eleggyé, amihez a szakdolgozatírás óta persze hozzá sem nyúltam és sem továbbgondolni, sem újra elővenni nem is akarok, bármennyire is vonzott akkoriban ezeknek az elméleti területeknek az egzotikussága. Akkor különös dolognak tűnt, és némiképp lehangolónak, ha valaki efféle komolytalan dologgal, mint a gótikus regény foglalkozott.(Hozzáteszem, nem hiszem, hogy néhány fanatikuson kívül, aki véletlenül elolvasta egy előadásra Henry James A csavar fordul egyet c. könyvét, bárki is komolyan foglalkozott volna akkor vele a mi tanszékünkön.) Ezért aztán a Janion könyv hónapokig hevert a szekrényemen mire rászántam magam, hogy végre belenézzek. Emlékszem korántsem lineárisan, hanem össze-vissza belelapozgatva olvastam, talán legelőször a Wijj, a szellemek fejedelme című elbeszélést, és csak utánna lapoztam előre s kezdtem el normálisan olvasni. S bár ma is inkább a Janion által beválogatott szépirodalmi művek miatt tartom érdekesnek, kétségtelen, hogy az első elméleti szövegek között volt, mely megkísérelte rendszerezni ezt az elég nehezen behatárolható témát, s tette ezt rendkívül olvasmányosan és érdekesen. Bár engem időnként idegesít a rengeteg filmográfiai adat, s néhol kissé egysíkúnak találom Janion értelmezését, mind a mitológiai, mind a platonikus nekrofília, a femme fatale-fogalom, a hisztéria, vagy a pszichoanalitikus értelmezések felőli megközelítések miatt, de sok szempontból használható kézikönyvnek lehet ezt  a kötetet nevezni.
Mindenesetre nagyszerű antológia, habár nem lehet teljes, de kezdetnek megteszi.
Elsősorban annak ajánlom, aki most kezd ismerkedni a vámpírregénnyel, s nem csupán a könyvesboltokban halomra vásárolható ponyvát, hanem szépirodalmi szövegeket szeretne a témában olvasni, s elméleti fogodzóra, kiindulási pontra is szüksége van, hogy tisztába tegyen a fejében bizonyos a témához kapcsolódó fogalmakat. 

" Hogyan írható le a vámpirizmus mint az emberiség alternatív története? Miért nem élhet az ember vámpír nélkül? Janion szerint „a vámpír a szexualitás maszkja, a hatalom és a test viszonyának metaforája”. Mickiewiczhez hasonlóan ő is a vámpír geneziséből indul ki, figyelembe veszi a szláv származás mellett szóló komoly érveket is."







Megjegyzések